Az új cégnyilvántartási törvény – a 2026. augusztus 17-től hatályos legfontosabb változások áttekintése

Szerző: | 15 máj. 2026 | 0 hozzászólás

Az olvasás időtartama kb: ( Szavak száma: )

 


 

Az új cégnyilvántartási törvény – a 2026. augusztus 17-től hatályos legfontosabb változások áttekintése

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elfogadta az új cégnyilvántartási törvényt (29/2026. sz. törvény). Az új szabályozás hatályon kívül helyezi a korábbi 530/2003. sz. törvényt, módosítja a Kereskedelmi Törvénykönyvet, a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényt, valamint további jogszabályokat. A törvény 2026. augusztus 17-én lép hatályba. Az új jogi szabályozás célja a túlzott adminisztratív terhek csökkentése, a cégnyilvántartási eljárások hatékonyabbá tétele, valamint a cégnyilvántartásban szereplő adatok megbízhatóságának növelése.

1. Regisztráció közjegyző útján részvénytársaságok és további jogi formák esetében is
Eddig a közjegyző mint regisztrátor kizárólag korlátolt felelősségű társaságok (s.r.o.) első bejegyzéseit és módosításait végezhette. Az új szabályozás alapján már részvénytársaságok és más társasági formák első bejegyzéseit és jogi adatainak módosításait is elvégezheti. A társaságok így a legtöbb bejegyzési ügyben választhatnak a cégbíróság és a közjegyző között. A közjegyzők regisztrációs hatásköre ugyanakkor korlátozott marad – például nem végezhetnek bejegyzést olyan dokumentumok alapján, amelyeket maguk készítettek elő, nem járhatnak el társasági átalakulások esetén, illetékmentes kérelmezők kérelmeinél, illetve az egyablakos ügyintézési ponton benyújtott kérelmeknél.

2. Kötelező ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői okirat
Számos társasági dokumentum esetében, ahol eddig elegendő volt a hitelesített aláírás, kötelezővé válik az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közjegyzői okirati forma. Ez különösen az alábbi dokumentumokat érinti:
• gazdasági társaságok alapító okiratai,
• üzletrész-átruházási szerződések,
• a jegyzett tőke emeléséről vagy csökkentéséről szóló döntések, ha az üzletrészek aránya változik,
• az ügyvezetők vagy más tisztségviselők kinevezéséről és felmentéséről szóló döntések,
• a társasági szerződés módosításáról szóló döntések, ha a tagok szavazati aránya változik.

3. Az egyszemélyes kft.-k láncolásának tilalmának megszüntetése
A törvény hatályon kívül helyezi a Kereskedelmi Törvénykönyv 105a. §-át, amely tiltotta az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok láncolását. A tilalom a gyakorlatban hatástalannak bizonyult. Az új szabályozás szerint egy egyszemélyes kft. lehet másik kft. egyedüli alapítója vagy tagja, és megszűnik az a korlátozás is, hogy egy természetes személy legfeljebb három kft.-ben lehet egyedüli tag. A tulajdonosi viszonyok átláthatóságát továbbra is a tényleges tulajdonosok nyilvántartása biztosítja.

4. Változások a cégeljárásban történő képviselet terén
A törvény megszünteti az úgynevezett „bírságoló gyakorlatokat” a cégnyilvántartási kérelmek benyújtásakor. Meghatalmazást csak akkor vesznek figyelembe, ha azt:
• ügyvédnek,
• közjegyzőnek,
• vagy a kérelmező alkalmazottjának adják (ebben az esetben a meghatalmazó aláírását hitelesíteni kell; elektronikus meghatalmazás esetén azt a meghatalmazónak hitelesítenie kell).

A saját névben, képviselő nélkül történő eljárás lehetősége továbbra is fennmarad. Kötelező jogi képviseletet nem vezetnek be.

5. A cégnyilvántartásban közzétett adatok kötelező ereje
Az új szabályozás megerősíti a cégnyilvántartás anyagi nyilvánosságát – a bejegyzett adatok és az irattár dokumentumai nyilvánosan hozzáférhetők lesznek anélkül, hogy jogi érdek igazolására lenne szükség, és azok tartalmát sem a hatóságok, sem az üzleti partnerek felé nem kell külön igazolni. A cégnyilvántartás így közvetlen és megbízható információforrássá válik: a cég ügyvezetésére, tulajdonosaira vagy jegyzett tőkéjére vonatkozó adatokat bárki online ellenőrizheti kivonatok vagy egyéb okiratok benyújtása nélkül. Ez az üzleti partnerek, hitelezők és potenciális befektetők számára egyszerűbb és gyorsabb hozzáférést jelent a társaságra vonatkozó releváns jogi információkhoz.

6. Cégnév-foglalás
A törvény lehetővé teszi a jövőbeni társaság cégnevének lefoglalását még a társaság megalakulása előtt. A lefoglalt cégnevek nyilvános nyilvántartását a Zsolnai Járásbíróság vezeti majd. A foglalás 60 napra lesz lehetséges, 50 eurós díj ellenében.

7. Gazdasági társaságok átalakulása és a túlzott eladósodás elleni védelem
A reform a gazdasági társaságok átalakulását is érinti. Az összeolvadás, egyesülés vagy szétválás a jövőben nem vezethet a jogutód társaság túlzott eladósodásához – a jogutódnak képesnek kell lennie kötelezettségei teljesítésére az átalakulást követően is. A jogalkotó ezzel azokra az esetekre reagál, amikor az átalakulásokat a kötelezettségek megfelelő gazdasági fedezet nélküli áthelyezésére használták, és kifejezetten erősíti a hitelezők védelmét.

8. A lakcím helyett a születési dátum mint azonosító adat
A cégnyilvántartásba bejegyzett természetes személyek – ügyvezetők, igazgatósági tagok, tulajdonosok és más személyek – esetében a lakcím helyett a születési dátum kerül nyilvánosságra. A nyilvántartás megőrzi azonosító funkcióját, ugyanakkor csökken a nyilvánosan hozzáférhető személyes adatok köre. A változás arra reagál, hogy a cégnyilvántartási adatok szabadon hozzáférhetők és könnyen kereshetők, miközben a pontos lakcím közzététele aránytalan beavatkozást jelenthet a magánéletbe.

9. Szigorúbb bírságok ügyvezetők számára és alacsonyabb regisztrációs díjak
A nyilvántartási kötelezettségek megszegéséért kiszabható bírság felső határa (például a kötelező adatok bejegyzésére irányuló kérelem elmulasztása vagy dokumentumok irattárba történő benyújtásának elmulasztása esetén) 3 310 euróról 4 000 euróra emelkedik, és a bírság ismételten is kiszabható, ha a bejegyzett személy a korábbi szankció ellenére sem teljesíti kötelezettségét. Ezzel egyidejűleg csökkennek a cégnyilvántartási illetékek: a részvénytársaság első bejegyzésének díja 750 euróról 550 euróra, a kft.-k és más társasági formák első bejegyzésének díja 300 euróról 220 euróra, míg a változásbejegyzések díja 66 euróról 50 euróra csökken.

A fenti áttekintés az új törvény legfontosabb változásait foglalja össze. Az információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az egyedi jogi tanácsadást. Amennyiben kérdése merülne fel az új szabályozás társaságára gyakorolt hatásaival kapcsolatban, készséggel állok rendelkezésére.

HOZZÁSZÓLÁS

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

más cikkek keresése

Generic filters




jogi szolgáltatásokat nyújtunk

legilius eshop podmienky 150

E-shopok és fogyasztóvedelmi jog

legilius rodinne pravo 150

Családi jog

legilius nehnutelnosti 150

Ingatlanjog

legilius obchodne pravo 150

Üzleti jog