Házassági szerződés szlovák módra? Jelentősen változhat a házastársak vagyoni rendszere
Figyelem: Ez a cikk az új Polgári Törvénykönyv tervezetén alapul, amelyet a Szlovák Köztársaság Kormánya 2026. május 6-án hagyott jóvá, és amelyet a Nemzeti Tanács elé terjesztett elfogadásra. Mivel a törvényt még nem fogadták el, annak végleges szövege még változhat. A tervezett hatálybalépés időpontja 2027. július 1.

A házastársi vagyonközösség helyett a házastársak közös vagyona
Az új Polgári Törvénykönyv egyik újdonsága, hogy a jelenleg ismert házastársi vagyonközösség intézményét a házastársak közös vagyona váltja fel.

Ez azonban nem csupán elnevezésbeli változás. Az új törvény nagyobb szabadságot biztosít a házastársak számára ahhoz, hogy vagyonjogi viszonyaikat saját igényeiknek megfelelően alakítsák.

Törvényes és szerződéses közös vagyon
A házasságkötéssel a házastársak között automatikusan létrejön a törvényes közös vagyon. Az új szabályozás szerint azonban a házastársak szerződéssel is rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat.

Ilyen szerződést nemcsak házastársak, hanem már jegyesek is köthetnek. A szerződésnek közjegyzői okirat formájában kell készülnie, vagy ügyvéd által hitelesítettnek kell lennie. Ha a szerződést jegyesek kötik meg, az csak a házasságkötés napján lép hatályba.

Jelentős újdonság az is, hogy a házastársak saját vagyonkezelési rendszert alakíthatnak ki a házasságuk idejére.

Mi tartozik a törvényes közös vagyonba?

A törvényes közös vagyon részét képezi:

• a házasság alatt az egyik vagy mindkét házastárs által megszerzett vagyon,
• az egyik házastárs különvagyonából származó hozam a szükséges költségek levonása után,
• a házasság alatt szerzett üzletrész vagy szövetkezeti tagsági részesedés értéke, ha a törvény másként nem rendelkezik,
• a házasság alatt keletkezett tartozások, amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például az egyik házastárs kizárólagos tulajdonában áll egy lakás, amelyet bérbe ad, a bérleti díjból származó bevétel a közös vagyon részévé válhat.

Mi marad a házastárs különvagyona?
Az új szabályozás szerint sem kerül minden vagyon a közös vagyonba. Az egyes házastársak különvagyonának minősül:

1. az ajándékozás vagy öröklés útján szerzett vagyon,
2. a kizárólag az egyik házastárs személyes szükségleteit szolgáló dolgok,
3. a kizárólag az egyik házastárs foglalkozásának vagy vállalkozásának gyakorlásához szükséges eszközök,
4. a nem vagyoni sérelemért járó kártérítés, a fájdalomdíj, valamint az életminőség-romlásért járó kártalanítás,
5. a különvagyon helyébe lépő vagy azért kapott vagyon.

A törvény részletesebben szabályozza azokat a tartozásokat is, amelyek kizárólag az egyik házastársat terhelik:

1. a házastárs különvagyonával kapcsolatos tartozás,
2. olyan jogügyletből eredő tartozás, amely meghaladja a közös vagyon szokásos kezelésének körét, és amelyhez a másik házastárs nem járult hozzá,
3. a házastárs által okozott kárból eredő szerződésen kívüli kötelezettség.

A házastársak szerződéses vagyona
A házastársak háromféle vagyonjogi rendszer közül választhatnak.

A közös vagyon bővítése
A házastársak megállapodhatnak abban, hogy a közös vagyonba olyan vagyontárgyak vagy tartozások is bekerüljenek, amelyek egyébként nem tartoznának a törvényes közös vagyon körébe.

A közös vagyon szűkítése
Arra is lehetőség lesz, hogy bizonyos vagyontárgyakat vagy tartozásokat kizárjanak a közös vagyonból.

Elkülönített vagyonrendszer
A legjelentősebb újdonság a teljes vagyonelkülönítés lehetősége.

Ebben a rendszerben minden, amit valamelyik házastárs a házasság fennállása alatt megszerez, az ő kizárólagos tulajdonában marad. Ugyanez vonatkozik az általa vállalt tartozásokra is.

Ha a házastársak az elkülönített vagyonrendszert csak a házasság fennállása alatt vezetik be, a közös vagyon megszűnik, és azt előzetesen fel kell osztani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy rendezniük kell a korábban közös vagyont, amely addig a törvényes közös vagyon részét képezte.

A megállapodás megkötése nem érinti a házastársak kölcsönös tartási kötelezettségét, sem a közös háztartás fenntartásához való hozzájárulási kötelezettséget. A házastársak később bármikor megállapodhatnak az elkülönített vagyonrendszer megszüntetésében is, amelynek eredményeként ismét létrejön a törvényes közös vagyon.

Összegzés
Az új szabályozás jelentősen nagyobb rugalmasságot biztosít a házastársak számára vagyonuk kezelésében. Különösen az elkülönített vagyonrendszer lehet érdekes vállalkozók, második házasságot kötő személyek vagy olyan párok számára, akik vagyonjogi viszonyaikat egyedileg kívánják rendezni.

Mivel azonban az új Polgári Törvénykönyvet még nem fogadták el, érdemes figyelemmel kísérni, hogy a Nemzeti Tanács végül milyen formában hagyja jóvá a jogszabályt.