2023.01.01-i hatállyal a kiskorú gyermekek ellátásának új jogi formája vlett bevezette jogrendszerünkbe, a közös személyes gondoskodást.

Mik a feltételek?

1. Mindkét szülő érdeklődik egy ilyen gondozási forma iránt, és egyetért vele;
2. Mindkét szülő képes a gyermek nevelésére;
3. A gyermek érdeke és így a gyermek szükségletei biztosítva vannak.

Mindig a gyermek érdeke és a szükségletei állnak az első helyen, amikor a bíróság dönt a kiskorú gyermekek gondozásáról, a bíróság figyelembe veszi pl. a gyermek saját véleményét, a gyermek eddigi gondozását, a szülők háztartásában fennálló körülményeket, az egészségi állapotát, testi-lelki fejlődésével kapcsolatos körülményeket, stb. Ez azt jelenti, hogy ha a szülők érdeklődnek e gondozási forma iránt, beleegyeznek, és képesek a gyermek nevelésére, a bíróságnak nem kötelező a gyermeket a szülők közös személyes gondoskodására bíznia, ha ez a megbízás nem a kiskorú gyermek érdeke.

A váltakozó személyes gondoskodástól eltérően mindkét szülő beleegyezése szükséges ezen gondozási forma jóváhagyásához. A megfelelő teljesítmény feltétele a szülők jó kommunikációja és együttműködése. Ebben az esetben a bíróságnak nem kell meghatároznia, hogy a gyermeket melyik szülőre bízza személyes gondoskodással, ki képviseli és kezeli vagyonát, és a másik szülő hogyan járuljon hozzá a gyermek eltartásához; elég lehet neki a szülők egyetértése ezzel a gondozási formával.

Az érvek és ellenérvek

Ennek az ellátási formának a fő előnye egyben a fő hátránya is. Mindkét szülőnek „egyenlő joga” van a gyermekhez, de nincsenek meghatározott időszakok, amikor a gyermeknek az egyik szülővel kell lennie (mint például a váltakozó gondozás esetén, amikor kiskorú gyermek rendszerint hetente felváltva van az egyik, majd a másik szülővel, illetve kizárólagos személyes gondoskodás esetén a gyermek az egyik szülővel van, és rendszerint meghatározzák a kiskorú gyermek kapcsolatát a másik szülővel). A gyermekgondozás tényleges ellátása tehát a szülők megbeszélésén múlik. A fent említett helyzet talán leginkább azon válófélben lévő házastársak esetében képzelhető el, akik azonban a válást követően bizonyos ideig közös háztartásban kívánnak élni, ill. ha kicsi a távolság a lakóhelyeik között. Hátránya, hogy ha az egyik szülő felhagy a másik szülő szülői jogainak tiszteletben tartásával, és például korlátozza a másik szülő kapcsolatát a gyermekkel, akkor a másik szülőnek nincs pontosan meghatározott időpontja, amit követelhet.